Dr. Eben Alexander - A mennyország létezik (Egy idegsebész tapasztalatai a túlvilágról)

Fülszöveg:
Több ezer embernek volt már halálon túli élménye, de a természettudományok kutatói mindezidáig azon az állásponton voltak, hogy túlvilág nincsen. Dr. Eben Alexander idegsebész is ezen tudósok közé tartozott. Tisztában volt azzal, hogy a halálközeli élmény létező jelenség, de úgy gondolta, csupán a trauma által megviselt idegpályák terméke. Egy szép napon viszont az ő agyát is megtámadta egy ritka betegség. A homloklebenye, amely az érzelmekért és gondolatokért felelős, teljesen leállt. Dr. Alexander hét napig kómában feküdt, majd amikor az orvosai már feladták a reményt, egyszer csak kinyitotta a szemét, és visszatért az életbe.

Gyógyulását orvosi csodának tartják, de az igazi csoda nem csupán erre korlátozódik. A kóma alatt dr. Alexander megjárta a túlvilágot, és találkozott egy angyalszerű lénnyel, aki bevezette a testentúli létezés legapróbb rejtelmeibe. Az orvos útja során az univerzum isteni forrásával is találkozott. Dr. Alexander története nem a fantázia műve. Betegsége előtt képtelen volt természettudományos nézeteit összeegyeztetni az istenhittel, a lélekbe és a túlvilágba vetett hitével. Ébredése óta azon orvosok közé tartozik, akik úgy gondolják, a teljes egészséget csak azáltal lehet elérni, ha tudatosul bennünk: Isten és a lélek létező dolgok, és a halál nem minden dolgok vége, csupán egy következő állomás kapuja. Ez a történet az egész világnézetünket felforgathatja. Sem a tudósok, sem a hívők nem intézhetik el egyetlen kézlegyintéssel. Mert aki elolvassa, annak meg fogja változtatni az életét.

„Dr. Alexander idegsebészi karrierje során azt tanulta, hogy a halál közeli élmények csupán illúziók, amelyeket az agy hoz létre, ugyanakkor a személyes élményeire nem talált magyarázatot. Őszinte erőfeszítése, hogy értelmezze felejthetetlen utazását, magával ragadó és egyedülálló a spirituális élmények irodalmán belül, így képes megváltoztatni azt, hogyan tekintünk az univerzumban betöltött szerepünkre.”
Dr. Bruce Greyson, a The Handbook of Near-Death Experiences (A halálközeli élmények kézikönyve) társszerkesztője

„Ebben a fontos könyvben megvan a potenciál arra, hogy több tudományos tabut ledöntsön.”
Dr. Pim van Lommel, a „Consciousness Beyond Life” (Tudatosság az életen túl) szerzője

Vélemény:
Ha cím alapján választottam volna könyvet, biztosan a polcon marad. 

A címválasztást hatásvadásznak és félrevezetőnek tartom. A mondanivalót tekintve jobb lenne pl. A köztes lét vagy A túlvilág létezik, vagy ilyesmi. A borító szintén hatásvadász, gondolom nem csak nekem ugrik be róla az Ádám teremtése freskó a Sixtus-kápolnából. Mivel én nem keresztény vagyok, így kicsit sértőnek érzem ezt a célzott marketingfogást, mintha a könyv csak egy bizonyos vallási irányzat híveinek íródott volna. Emiatt sajnos 1 egész csillag levonás jár részemről. 

Ennek ellenére adtam neki egy esélyt a „halál témakör” miatt. És milyen jól tettem. 

Tudományosan megközelített HKÉ-ről szóló könyvet még nem olvastam (HKÉ: Halál Közeli Élmény), ezért fokozott érdeklődéssel vágtam bele. Meglepően univerzálisan spirituális, másképpen nem tudok fogalmazni. Isten neve ugyan elhangzik, néha említve vannak a fenti vallási irányzat szokásai, de nincs leerőltetve a torkomon a kizárólagosság. 

Megfordult a fejemben, hogy idegsebész-beszámoló létére mennyire jól van megírva a könyv (talán konkrétan nem is ő írta, csak az élményeivel járult hozzá?), ugyanis minden fejezet úgy végződött, hogy azonnal olvasni akartam tovább. Profi szálvezetés, az utolsó 1-2 mondatban elcseppentve valami, ami továbbolvasásra ösztönöz. 

A betegség leírása izgalmas, és megkapjuk az érzelmi töltetet is: bepillantást nyerünk orvosunk személyes életterébe, családi múltjába és jelenébe. 

Dicséretesnek tartom, hogy E.A. hallgatott a fiára és úgy írta meg az egészet, hogy nem olvasott előtte mások HKÉ-ről, így nem torzult a leírás. Utólag összevetve és kiemelve a különbséget a saját és mások élményei között hihetőbbé és érdekesebbé teszi a történetet. 

A tudományos fejtegetések megalapozottságáról nem sokat tudok mondani, mivel ilyen mélységben nem foglalkoztam a témával, de gondolom, hogy egy idegsebész azért csak ért ahhoz amit csinál…tetszett hogy a végén 9 pontban összefoglalta, tudományosan miért nem magyarázható az amit átélt.

Összességében egy könnyen olvasható, de lassan leülepedő könyvet sikerült összehozni.